Már december 1.
Halihó!
Nem hiába a tál a kedvenc évszakom, már az első nap szupi volt!
Bár az eleje kicsit nehézkes volt, de ahogy mondani szokás: Minden kezdett nehéz.
Szóval hétvégén reggel sokáig aludtam...vasárnap háromnegyed 10-kor keltemés este nem voltam állmos, alig tudtam elaludni...10 körül aludhattam el, pedig fél 9-or feküdtem le...éjfél körülújra fent voltam...kicsit kimentem a konyhába, aztán vissza az ágyba...de valami kaparászást hallottam a falon...nem a hang zavart, hanem a tudat hogy valami ott van...nem tudom mi volt,nem is akarom...befogtam a fülem, sokat forgolódtam végül elaludtam...és reggellet...Szóval kissé pocsék egy éjszakám volt...!
No de a suliba klassz volt!
Első óra elött "szómenésem" volt szóvalhadartam ott összevissza a Livinek...! :D Biosszal kezdtünk, laza óra volt (mint úgy álltalába), aztán tesi amin kissé kiköptem a tüdöm...nem tudom mi van velem, de olyan fura eddig nem volt ilyen, és ez nagyon rossz...mintha összeszűkülne a tüdőm és sose tudok elegendő levegőt beszívni (legalábbis úgy érzem)...pocsék, utálom, rossz érzés...Csak tudnám mitől van...
Aztán az ég megáldott minkett a dupla magyaróra örömeivel...vagy nem...! Az egyetlen örömöm a közte lévő szünetbe leltem, mikor az Ádiékat bámultam hambi zabálás közbe! ^^ Közbe közölték hogy elmarad az utolsó (osztályfőnöki) óránk, mivel beteg az ofőnk...! Juj tényleg nem is meséltem: pénteken mondta, hogy ha a fiúk továbra is ilyen ratyin viselkednek akkor nem hogy Mikulás húzás (ami szerintem tök felesleges) meg osztály kirándulás nem lesz, de akkor lemond rólunk, ergó nem lesz az ofőnk...! Hát az azért gáz lenne...már azért is mert így is Ő a 3.ófönk a másfél év alatt...! Na nem kellaztgondolni hogy ilyen rosszak vagyunk ( amúgy igen...mármint részint a fiúk...de nem ezért)...az 1. elment szülni (meg is született a fia...minő véletlen: Ádám a neve... :D), a 2. elment a suliból és most vagyunk itt...a huszón pár éves tanárnőnknél...! Na ja...!
Amúgy mikor mentünk vissza fele a büféből (Kitti meg a Livi kiséretébe) akkor találkoztunk a Sziszkával aki boldogon oda dobott nekünk egy 'Sziasztok"-ot...amire én azonnal vissza dobtam egy boldog "Szia"-t...pedig hármunk közül nekem szólt legutólsónak a köszönet, mivel a csajoknak a régi oszt.társa, hozzám meg semmi köze, de engem ez nem nagyon zavart/zavar! :P
És olyanyira boldog voltam hogy német dóga (leckezáró, kék jegy) közben is tökre mosolyogtam, pedig ez aztán nagyon nem val rám...olyankor inkább "kész, végem, mindjárt sírok" fejem van...! De ez szerintem ellég jól sikerűlt...mondom most...! :D De am témyleg nagy vonalakba megpáylázom a hármast...de a kettesnek is boldog leszek ám...németből pocsék vagyok...mondjuk múltkor a felelés négyes lett, de az a minimum miután 5x újratanúltam, készültem mint állat...! :D
Ja meg német elött volt egy infónk! Valami szerzői jogról kelet wordöt vagy power paintot csinálni...én power paintott csináltam...infókommunikációs publiizé...uh...!
Aztán hát mindenki ment amerre látot...Én felmentem a Livihez! Ezúttal gyalog! :) Enyhén szólva lefagytak a hajhagymáim...mert sapkát húzni minek is?! <.< :D
Úgy volt hogy senki lesz otthon, de az anyukája otthon volt, ami nagy meglepetés volt mindkettőnknek...a kis padló cirkálónak meg én voltam meglepi...Ő megugatott én hirtelen felsikítottam...! Az anyukája akkor még nem láttot engem mert még nem jutottam be a konyhába, de szerintem abba a pillanatba rá jött hogy venfégük jött, nem is akárki: "A Livi kis barátnője" ahogy mondani szokta! ^^
Amúgy ha már meglepinél tartunk akkor: A Livi telefonál német elötti szünetbe, férevonul,,,egyszer csak elkezdi hogy "Tényleg?!" meg káromkodik egy sort nagy vigyor kiséretébe...meg elkezd ugrálni...szerintem a nikkel volha is megirigyelte volna...hogy tudta úgy felhúzni a térdét?!o.O :D Na mindegy...amúgy mindenki őt nézte (még a nagyok is...)...de a lényeg hogy a nővére elméletileg meg nyerte valami rádióműsorba nekünk a jegyet...! :D
Livi:
Én:
Juj és juj...majdnem kihagytam valamit! :D Szóval megyünk a buszmegálóba...találkozunk a Benniékkel (meglepődött hóditó mosoly+integetés tőle) aztán a padon ül 3 srác, végig nézek rajtuk, de a középsőn megakad a szeme...néz fel rám tátott szájjal és könyékkal meglöki a haverját...!Tökre mint a filmekbe...! :D Amúgy tök szép kék szem van...hát ja, főként a kék szeműek, (de mondjuk az Ádinak határozottan barna szeme van mellesleg)...És úgy zavar hogy többet nem látom többé...pedig olyan szép pillanat volt! ^^
És a Márkó futott...FUTOTT! Róla azt kell tudni hogy 3 évvel fiatalabb nálam, pár házzal lakik távolabb tőlünk, álltalába egy busszal jövünk haza és (a legfontosabb jelen esetbe, hogy) mindig lassaban halad mint egy terhes anyacsiga! Néha herotom van tőle és Alexával szivatjuk a jónépet miatta...de ma...ma megbocsájtjuk a bűneit...eset az eső, én meg hát megyek mint a tank...a kanyarba hátranézek, Ő meg méterekkel mögöttem futt...MI? visszanézek és tényleg...Hát belőlem úgy kitört a röhögés...! :P Nem rajta hanem a helyzeten...helyzet komikum...mint itt:
Na jó elég mára! Sziasztok!