It's my life...

Sziasztok fiúk, lányok(...és R.)!

 A kékkek nektek nem nagyon kell foglakozni, az illető tudni fogja hogy az neki szól...!

Nézzük csak...a mai napom pocsék volt...!

Úgy kezdődött a napom, hogy kicsit elaludtam, ez abban látszódott csak meg, hogy elfelejtettem övet rakni a gatyámba, és mindig leesett rólam...Na ez volt a legeslegkissebb problémám, ezen röhögtem...de ami utánna következett...

Egyik...mondjuk úgy fiú haverom...mesélt nekem valamit...nem akarom részletezni, de a lényeg az benne, hogy beleszóltak az élletembe...elég dúrván...röviden annyi, hogy valaki( oh nem is tudom ki...ugye R. ?!) facebookon beszélt a volt drágámmal (hogy mit azt pontosan nem tudom, csak részleteket hallottam, bőven elég volt, még sok is...!)...naná, hogy ezt "drágaságom" is megemlítette (ami egyrészt nem baj, mert legalább picit dumáltunk...mondjuk nem  a legjobb témáról, de már haladás) szóval kb. 1 perc alatt tisztáztuk az ügyet, nem sokat kellet magyráznom, már meséltem neki régebben arról a bizonyos emberkéről neki ( igen, gondolhatod, hogy miket, bizony jól gondolod, Kíra stílusba) így hamar megértette...!

Na oké erről ennyit, amúgy már sokkal nyugodtabb vagyok mint akkor mikor ezt az egészet megtudtam!

Persze drága osztály társaim is kivették  a részüket a jóból...miért is nem?! Elvették a cuccaimat...hajgumimat, tolltartómat, táskám, üvegem kupakját...tök kivoltam...kis genyók (Most menny szidd le őket jól...)

(És kösz, nem kell hogy gyere, nem kell a vigasz, talpon vagyok, sokszor estem el, szenvedtem, nem hittem volna, hogy túlélem és bármikor is jobb lesz, de felátam, mindig felálok...! Nem kell, hogy legyere és elmagyrázd miért tetted...megtetted, bármenyire dühöngök, nem lesz másképp...nem mondom hogy rontottál a helyzetemen, mondjuk azt se hogy jobb lett, csak annyit tudok mondani, hogy ez az én életem és nem kénne beleszólni...! Beleszóltam én a te dolgodba mikor a R.volt a barátnőd?! Hát tudtommal nem...még a szobából is kiküldtetek, miközbe a N. az ágy alatt lehetett...na mindegy ez más téma...! Tudom most megkaphatnám hogy most legalább megtudtam hogy milyen érzés...nem jó, ezt beismerem, de bocsánatot kérni nem fogfogok! Ritka eset mikor én bocsánatot kérek komoly helyzetekben...na ez nem tartozik azok közé a ritka esetek közé...!

Ja és amúgy üdvözlöm a L.-t! És ezt most tényleg nem szívenszúrásnak szántam, tényleg üdvözlöm!)