13. idézet csomag

Régen : rossz napom volt...aztán
megjelentél ,
megöleltél és máris boldogabb
lettem 
Most : te b*szod el a kedvem

 

Neked fáj, ha mással látsz? Hiszen te mondtad a szemembe, hogy nem szeretsz már.

 

Gyűlöllek azért mert játszottál velem, tönkre basztad az életem.
De szeretlek azért, mert ha rám mosolyogsz, beragyogod vele az egész napom

 

Még néha, néha elsírom magam, amikor eszembe jut az a nap, mikor elhagytál...csak oly könnyedén. De erős vagyok, és ha egy idő után megbánnád, Én már nem leszek, és Neked csak majd csak fáj, fáj, amit oly könnyedén eldobtál...

 

Csalódás amikor rájössz mi is fontos számodra.....már elveszítetted. ://

 

 

Mert amit nem tudsz, az nem fáj talán, de amit meg nem értesz, az rohadtul tud fájni.

 

Az élet érzelmek nélkül lehet könnyebb, de nem szebb....

 

 Mikor már pont meg tudnám győzni magam afelől, hogy nincs Rá szükségem, újra előkerül, és ad egy leheletnyi reményt, amibe belekapaszkodok, és újra csak Tőle függök.... 

 

A könnyek szavak, melyeket a szív nem képes kimondani.

 

Uralod, ha elengeded! Eléred, ha nem kergeted! Tiéd, ha már nem akarod! Megtalál, ha nem kutatod.

 

Az iskola megtanít olvasni , írni , számolni. Az élet megtanít hamisan mosolyogni..:)

Eljön majd az idő amikor azt mondod: Sajnálom, hibáztam.. Én meg a padlót verve, szakadni fogok a röhögéstől!

kivül: szmájli     belül: fáj mi? 

 

Mindig, amikor rád gondolok, emlékeztetnem kell magamat, hogyha beszélni akartál volna velem, akkor tudtál volna.
 

Néha másra vágytam, néha úgy csináltam, mintha egy érzéketlen lány lennék. :|

 

 

Miattad teszem tönkre az életem !? ezt nem hiszem el.. ennyire őrült nemlehetek.. :/

 

Most örülsz !?? tönkre tetted az életem ! 

 

 

Sírok, mert csak ez maradt nekem, összetörted a szívemet..

 

 

Sírva ülök, fejem leborulva, azon gondolkodok, vajon mit ártottam, hogy ezt kaptam ?

 

 

Összetört szív oson az éjjel,

Csalódottan bandukol egy szikla szélen.

Óvatlan pillanatban megcsúszik a lába,

S elnyeli őt a sötétség szája..

 

Életem filmje pereg, most enyém a főszerep. ez rég nem vígjáték és nincs happy end, úgy tűnik, hogy dráma és közeleg a the end !:(

 

 

Szeretlek...könnyű kimondani,

kár, hogy nem tudtad végig gondolni.

Mit is mondtál ezzel nekem,

S most miattad könnyes mindkét szemem. 

Szeretlek...azt hittem tényleg így gondoltad,

Hogy őszintén, tiszta szívvel mondtad.

De becsaptál rútul, aljas módon,

S várom, hogy a holnap enyhülést hozzon.

Szeretlek...neked ez semmit sem jelent,

Hisz könnyen elengedtél egy szerelmes kezet.

Nem fogtad örökké, hogy szavaid ígérték,

Mik egy naív lány szívét, darabokra törték.

Szeretlek...miért mondtad ezt nekem ?

Hiszen tudtad, hogy nem leszel sokáig velem.

Tudtad jól, hogy hazugság az, mit suttog ajkad,

S cseppnyi megbánát nem látok rajtad.

Szeretlek...ezzel a szóval boldoggá tettél,

De nem tudtam, hogy immár hazug ember lettél.

Hittem, hogy életem majd szép lesz veled,

De csak keserűségem köszönhetem neked. 

Szeretlek...bíztam benne, hogy így is marad, 

De a szemed, máson gyorsan megakadt.

S engem, mint egyszerű játékot eldobtál,

Hogy mit okozol ezzel ? bele sem gondoltál. 

 

 

 

Nem tudom, mi lesz ezután.

Nem tudom, meddig tart.

Nem látom a végét.

A jövő számomra már nagyon rég elveszett.

Csak az itt és most van, a múlttal megmérgezve.

A jövő ismeretlen. Félek az ismeretlentől.

A holnaptól. Minden egyes elkövetkezendő perctől.

 

Nem megbocsátani nehéz , hanem elfelejteni és újra hinni ...

 

Tükröm , tükröm ... mond meg nékem akad-e még normális srác e vidéken??

 

 

~Hiányzik az érzés, mit melletted éreztem,

Hiányzik az idő, mit veled tölthettem,

Hiányzik amit adtam, s amit cserébe kaptam,

Hiányoznak az emlékek

és a veled töltött gyönyörű szép percek.

 

Remélem azért néha amikor egyedül érzed magad eszedbe jut hogy én melletted lennék ha hagynád..;)

 

Voltaképp nem is a haláltól félünk, hanem attól, hogy a hiányunk senkinek sem tűnik majd fel.

Amikor én azt mondtam, hogy örökké szeretni foglak, akkor nem vicceltem.... és tessék, még most is szeretlek.. pedig tudom,hogy te már nem..
 

Nem az a bátor ember,aki sosem fél,hanem az,aki mindennel szembenéz,s legyőzi félelmét.. 

 

.....az, hogy én mit érzek? mondd miértérdekel ez téged?..te féreg!..

 

Sokan mondják, hogy az,aki lettem, nem én vagyok.... De mit csináljak ha egyszer az élet velem kib*szott?..

 

....idáig amikor padlón voltam mindig felálltam, de most már fel sem akarok állni.... Mert tudom, hogy nem bírnék ki még egy esést.. 

 

Várom,hogy mondd újból,mit régen mondtál.Egy szót,egy érzelmi kifejezést.Csak annyit,hogy:szeretsz.'

 

Tudod milyen az fájdalmat érezni?A szíved majd meghasad és nem bírsz mosolyogni.Semmire.

 

Néha fájdalmat akarok és csak szenvedni,majd rájövök jobb inkább az élettel törődni.

 

Nem tudom miért dobtad el szívemet, nem tudom hogy mért kellett összetörnöd, de egyet tudok hogy szenvedek, s szívem rohad, s a végén 1 kis darabka, egy őszinte darabka megmarad belőle,s azt akarom, hogy tudd, Szeretlek!

 

Látod, én megmondtam, hogy majd jön más és eldobsz érte, nem hittél nekem, s én megbíztam benned, s most ezért szenvedek! 

 

 

Gyűlölöm magamat mert nem használtam ki minden percet.        Gyűlölöm mert mindenkit elvesztettem ki nekem valamit jelentett

 

A lelkemben vihar van és nem értem, miért így alakult,céltalanul bolyongok, hisz túl sötét az alagút

 

Keresem ami elveszett, elment tőlem máshova, rohanok azután ami talán nem lesz az enyém soha..